Történt pedig, hogy amikor a 2020. évünket megkoronázta a betegség, amit nem nevezünk a nevén, na nem azért, mert annyira félünk tőle, hanem azért, mert már kiüti a barométert, ha aznap kétezredjére is meglátjuk leírva, hogy…

Szóval, amikor kitört, akkor éppen böjt volt. A böjtöm része, hogy nem igazán sütöttem, na meg édességet sem ettem. (Tudom, ez tiszta perverz és mazochizmus…) Pedig már nagyon hiányzott. Sőt, a „maradj otthon!” időszakban kifejezetten terápiás célzatú lett volna.  Na de, ahogy egyszer a kedvenc sorozatodnak is vége lett, úgy a böjtnek is. Viszont előtte történt egy kis katasztrófa, ami miatt úgy tűnt, hogy a sütés-terápia dugába dől...,  de aztán mégsem úgy lett.

Történt ugyanis, hogy húsvét előtt vagy 2 héttel valaki valamit javított a lépcsőházunkban, amiért is kikapcsolták az áramot. Ez pedig számomra tragikus következményekkel járt. Jó ideje ugyanis a sütőm középső gombja hisztis és csak akkor működik, ha van kedve. Ha megmakacsolja magát, akkor meg fittyet hány rám és csöndben marad. Ezzel, amíg nincs áramszünet, semmi gond. Mert a két másik gomb segítségével fel tudom a kis drágámat hevíteni. Kivéve, ha áramszünet van, mert akkor a középső gomb nélkül a sütőt nem lehet bekapcsolni, én meg hiába tekergetem a gombokat.

Szóval kitört az igazi kataklizma – mit nekem vírus és halál! Nem tudok sütni!!! Pedig addigra már nagyon vártam. Mit tegyek?? Mit tesz ilyenkor egy blogger?

A sokk eltelte után rájön, hogy ebből milyen remek cikket lehet rittyenteni, ahol majd mindenki sajnál és előadhatja, hogy milyen kreatív és király, hogy sütő nélkül is meg tudja oldani a házi finomságokat. Elkezdtem kutatni, hogy hogyan lehet serpenyőben sütit előállítani, mert a darált keksz alapú dolgok uncsik…

Belendültem a keresésbe, találtam izgalmas dolgokat. Rájöttem, hogy akkor most eljött a különféle extra palacsinták ideje.  Kerestem izgalmas recepteket, alig vártam, hogy nekivágjak, de közben azért – bevallom, B tervként és optimista reménykedőként – meglepetésszerűen napjában többször lecsaptam a sütőre és megnyomogattam a középső gombot, hogy hátha. De semmi. Még nem jött el a húsvét és vele a feltámadás. Aztán, hogy képpel is illusztráljam a cikkemet, nekiláttam, hogy úgy lesikáljam a sütőmet, hogy még a napfény is hasra essen rajta és mielőtt elkészítettem volna a képet, nálam pár nappal korábban kitört a húsvét!! Magyarul bekapcsolt a sütő.

Először én is alig hittem a szememnek, amikor a rutinszerű nyomogatás után egyszer csak reagált a szentem!! A biztonság kedvéért visszanéztem, hogy most tényleg? Nemcsak a szemem káprázik és ez egy földiekkel játszó égi tünemény??

De jelentem, azóta is Hawaii, dizsi, napsütés van, és működik. Igaz, hogy nem tökéletesen egészséges, mert lassabban melegszik bele a dologba, de teszi a dolgát.

Viszont nem akartam a kiválasztott palacsintareceptnek maradandó lelki traumát okozni, ezért, bár megsütöttem a finom sajtos kalácsot (van porélesztőm otthon, bocsesz!), megcsináltam a palacsintát is – abszolút sütőmentesen és karanténkompatibilisen, mivel nem kell hozzá nagyon extra hozzávaló, hanem csak olyan, ami nagyjából amúgy is van otthon egy jobban felszerelt, igényesebb háztartásban. Szóval a hosszabb felvezetés után, íme a húsvéti finomság – jó étvágyat hozzá!

Fahéjas palacsinta almaszósszal

avagy a viszonylag egészséges húsvéti happy end

Hozzávalók hivatalosan 8-10 darabhoz, de nekem több lett:

20 dkg liszt, mivelhogy úgyis van otthon pár kiló a kamrában

1 teáskanál őrölt fahéj – ha más nem, hát a karácsonyi mézes utáni maradék

2 tojás – ha van otthon tyúk, ha nincs

csipet só

3 dl tej – bármilyen fajta

1,2 dl szódavíz, vagy több – de a csapvíz is tökéletesen megtette a magáét

fél dl étolaj – ugye ebből, is felhalmoztál

A szószhoz:

4 db alma – ami van otthon, már csak egészségmegőrzés céljából is

1 teáskanál cukor vagy ízlés szerint több

fél citrom leve – talán ez az egyetlen luxuscikk, de megéri, mert nem barnul be az alma még jó pár nap után sem

és még egy csipet vagy őrölt fahéj a szószba is

Elkészítés:

Vigyázz, kész, tűz!!

A táladba szórd bele a lisztet, amibe keverd bele a fahéját. S bár hivatalosan ebbe kell beleütni a tojást, a csomók mellőzése érdekében talán érdemes fordítva csinálni: először a tojások lelkivilágát felkavarni és ahhoz hozzákeverni fokozatosan a fahéjas-sós lisztet, majd fokozatosan, a tejet és a vizet. A legvégén nem a hab a tortán jön, hanem az olaj a palacsintatésztába.

Aztán, mivel ez a palacsinta is csak olyan, mint a többi, olajozd be először a serpenyődet, amit nem kell túlzásba vinni, mint kijárási korlátozás idején az esti sétát. Rögtön látni fogod, hogy híg vagy sűrű-e a  tésztád. Ha ha sűrű, akkor vizezd fel, mint zugkocsmáros a borát. Ha meg híg lenne – ami nemigen fordulhat elő ezeknél az arányoknál, akkor lisztet adj hozzá, mint magyar konyhás néni, ha rántással sűríti a finomfőzeléket…

Merőkanállal, érzéssel adagold a tésztát. A palacsinták mindkét oldalát süsd meg szépen!

A szószhoz az almát  mosd meg alaposan, amiben most úgyis van gyakorlatod. Bár szappan inkább ne használj. A vírusmentesítéshez az is hozzátesz, hogy meghámozod, aztán kettőt az almákból nagyobb kockákra darabolj fel. A kis kockás almákat (nem, vonalas az nem jó!) pakold a lábasodba, és annyi cukorral és citrommal ízesített vízzel öntsd nyakon, hogy a feléig érjen kb. A fahéjadat szórd rájuk és addig hagyd az almáidat a tüzes trónon, amíg meg nem puhulnak. Hamarabb meg fog történni, minthogy Győrfi Pált meggyőznéd, hogy igenis el kell hagynod most a lakásodat… Én a botturmixxal egyneműre  trutymákoltam a végén.

A megmaradt két almádat is nyúzd meg és kockásítsd. De aprókára, hogy szépen mutasson a szószban. A megpuhult almához keverd nyersen. De ha parázol a vírustól, akkor főzheted pár percig.

A palacsintáidat a szósszal megtöltöd, háromszög alakúra hajtogatod, és úgy tálalod. Amikor rájársz a hűtőre, akkor előtte be is dobhatod a mikróba, hogy langyos legyen. Bár ezzel lebuktathatod magad, hogy már megint nassolsz. Esetleg kapd ki, mielőtt csenget a kütyü és akkor nem hallják meg…

Ja, és itt azzal védekezhetsz, hogy az alma egészséges és nincs sok cukor benne. És a sok alma miatt ez tényleg egy elég laktatós édesség.

Az eredeti recept Nagy Tündétől, az Ízbolygó bloggerétől származik.